Kínmegosztó

Így szoktam le a dohányzásról, avagy bagóver

2018. január 02. - avanember

Az alábbiakban szeretnék rávilágítani arra, hogy a saját akaraterőnkön kívül semmi más nem tudja megoldani ezt a problémát. Sőt, először is fel kell ismernünk, hogy problémáról van szó. Ha ez sikerült, akkor leszünk képesek az útra lépni, ahonnan eleinte nagyon könnyű letérni, de minél tovább bírjuk, annál biztosabban sétálhatunk rajta.

quit_smoking_fist.jpg

Ahogy kezdődött

A gimi vége felé, az utolsó években szoktam rá a dohányzásra. Jó mókának tűnt. Az ember abban a korban még az élet császára. Nem voltam erős dohányos. Teltek-múltak az évek, a giminek vége lett és elmentem dolgozni. Talán 1,5-2 éve dohányoztam, de nem szerettem igazán.

Ahogy folytatódott

Az első munkahelyemen, a jól megérdemelt szünetekben eleinte kimentem a dohányzó helyiségbe és rágyújtottam. Nagyon egyedül voltam, talán életemben először éreztem ezt és így. Új munkahely, senkit sem ismertem még. Ekkor lehetett egy fordulópont, ahogy emlékszem. Rágyújtottam, égett a cigaretta, a füst szállt felfelé és ahogy bámultam, megszólalt belül egy hang, hogy ember mit csinálsz? Kell ez neked? Minek szívod? Elnyomtam a cigit, még talán szégyelltem is magam kicsit. Gondoltam ennek itt és most véget vetek. Pár napig nem gyújtottam rá, de ahogy ismerkedtem a kollégákkal, szépen lassan visszakúszott a szokás. Először csak kikísértem a dohányzó kollégákat, hogy beszélgessek velük. Persze kínálgattak és én nem bírtam ellenállni. Szinte észre sem vettem és megint ott égett az ujjaim között a cigaretta.

Napról-napra, hétről-hétre tompult a hang a fejemben és már szégyenérzet nélkül teljesen elfogadtam az állapotot. Végleg dohányzó ember lettem. Nem is olyan rossz ez, gondoltam. Szépen lassan megszerettem a dohányzást. Jó volt rágyújtani, szívni és kifújni a füstöt. Szerettem a szeánszt.

A leszokás pillanata

Nos, így telt el 12 év. Sokadik munkahelyemen voltam, amikor heccből kitaláltuk egy kollégámmal, hogy szokjuk le, sokkal menőbb, ha az ember nem dohányzik, gondoltuk. Hazafelé a biztonság kedvéért elszívtam még egy szálat. Hazaértem. Letettem magam elé a dobozt és elköszöntem a rossz szokástól, de gondoltam még egy utolsó szál a szakítás előtt belefér. Kivettem a dobozból a szálat és nézegettem. Bevettem a számba, nyúltam az öngyújtóért. Csak ez az utolsó szálacska és többet tényleg nem... NEM, ÁLLJ. Kivettem a számból, szétmorzsoltam az ujjaim között. Nem érdekelt, hogy a földre esik, a ruhámra és gyakorlatilag mindenfelé szétszóródott. A dobozt is ledobtam a földre és széttapostam, majd ellenőriztem, hogy minden szálat sikerült-e megsemmisítenem. Szépen feltakarítottam, majd konstatáltam, hogy sikerült nem rágyújtanom. Hmm.. gondoltam, ez már valami. Minden út egy lépéssel kezdődik.

1. nap

A leszokásom a délutáni órákra esett. Délután 18-19 óra lehetett. Innen már könnyű volt kibekkelni ezt a napot. A lakásban egyébként sem nagyon dohányoztam. Persze sokat gondoltam a dologra, de lefoglaltam magam.

2. nap

A reggeli cigi kimarad, ami a lakástól a HÉV-ig volt hivatott kitölteni az üres sétát. Reggel a munkahelyen a kolléga nem bírta. Egyből kiment. Azt mondta, visszaszokott. Fél napot bírt csak, de én ellenálltam. Kimentem vele továbbra is, de csak egy pohár vizet vittem magammal és szépen lassan iszogattam, mintha csak cigit szívnék. Kibírtam ezt a napot is.

3. nap

A dohányzó kolléga látványa nem sokat segített, de tartottam magam. Kevesebbet mentem ki és amikor kimentem, akkor a vizes trükkhöz folyamodtam. Hiányoztak a tömegközlekedés alkalmával elszívott szálak, de ellen kellett állnom a kísértésnek.

1. hét

Szép lassan eltelt egy hét. A vizes dolog bejött. Otthon is ezt alkalmaztam. Annyit kortyolgattam, amennyit slukkoltam volna. Annyi ideig is iszogattam a pohár vizet. Olyan kérdések foglalkoztattak, hogy mit fogok csinálni majd az olyan szituációkban, amikor gondolkodás nélkül rágyújtanék. 

További hetek...

Jöttek, csak jöttek ezek a helyzetek, nem mondom, hogy könnyű volt, de ki lehetett bírni. Sőt, ahogy telt-múlt az idő, egyre könnyebb volt kibírni. Segítségemre volt egy új érzés az akaraterő mellett. Ha eddig sikerült kibírnom, akkor már nem hagyhatom kárba veszni az eddigi utat. Minek küszködtem ennyit, ha hiábavaló volt?

1. év

Még mindig voltak olyan szituációk, amelyekre nem tudtam felkészülni lelkileg. Mindennapos vágyam egyáltalán nem volt már, nem akartam dohányozni. Egy reggeli hatalmas levegővétel ébredés után már nem fulladt köhögésbe. Már egyáltalán nem krákogtam, köhigcséltem. Az állóképességem is nőtt. Ennyi idő után már zavart is, ha valakinek a ruhája bűzlött, mert épp visszajött egy kiadós cigizésből.

5. év

Rettenetesen bánom, hogy rászoktam a dohányzásra, hogy lehettem ekkora barom... Mennyivel, de mennyivel jobb nélküle.

Manapság

Tapasszal, rágóval sosem próbálkoztam tudtam, hogy ez fejben dől el. Így, a leszokásom 11. évében elérkezettnek láttam az időt, hogy megosszam tapasztalataimat a témával kapcsolatban. Ma már semmilyen késztetést nem érzek. Életem egyik legjobb döntése volt, hogy letettem a cigit. Szerintem nincs jó módszere a leszokásnak ez nem egy egzakt dolog. Én nem hiszek az adag csökkentésében, vagy hogy dobáljak pénzt egy befőttes üvegbe, ha nem gyújtok rá stb. Kerek-perec el kell dönteni és makacsul ragaszkodni hozzá. Minden csata fejben dől el...

A bejegyzés trackback címe:

https://kinmegoszto.blog.hu/api/trackback/id/tr3313502267

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

blasiusii 2018.01.03. 14:28:38

minden elismerésem!
(jó lenne, ha többen követnék)

2018.01.03. 16:32:25

tintához nem hiányzik?

Bafana 2018.01.03. 16:42:15

Gratulálok a sikeres leszokásodhoz! Tényleg és tiszta szívemből! Én 22 évig dohányoztam és magamtól, önállóan, mágneses mezők, ragtapaszok és mindenféle kütyük nélkül szoktam le a cigiről, immár 13 éve. Ami a segítségemre volt, az az, hogy amikor elkezdtem a leszokást, nagyon meg voltam fázva, taknyom-nyálam folyt és tényleg nem esett jól a cigi. De pont ez adott egy nagy löketet nekem. Büszkén mondhatom, hogy azóta a dohányzásról való leszoktatás két lábon járó nagykövete vagyok, akit csak tudok, lebeszélek róla. Ismerem a "harcot" és tudom, hogy nehéz, ezért minden tiszteletem és egy hatalmas pacsi a Tiéd! Ha az írásoddal egy embernek is tudtál segíteni, megérte!
Baráti üdvözlettel:
Bafana

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.03. 18:01:32

A dohányzásról (és az alkoholról) is nagyon könnyű leszokni: nem kell rágyújtani ill. nem kell inni.

Ez így túlegyszerűsítésnek tűnik, de a posztoló - amúgy nagy gratula neki! - példája is ezt mutatja: "a saját akaraterőnkön kívül semmi más nem tudja megoldani ezt a problémát".

Kitartás! Éljen - no nem Szálasi, hanem - a nemdohányzás!

kistukesz 2018.01.03. 19:13:26

Évekig időnként azt mondtam magamnak, hogy ez lesz az utolsó szál, de sose jött össze.
Aztán egy alkalommal amikor szintén az utolsó szálat akartam elszívni, elhatároztam, hogy nem szívom el az utolsó szálat.

Nekem így sikerült leszokni '99 szept. 12-én, 19 év utáni nagyon kemény (1-1,5 doboz/nap) dohányzásról.

Igazából így visszagondolva én is csak azt bánom, hogy valaha is dohányoztam!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.03. 19:22:19

@kistukesz:

"elhatároztam, hogy nem szívom el az utolsó szálat."

Ugye kitetted a falra valami díszdobozba?

Amúgy neked is gratulálok a sikerhez.

kistukesz 2018.01.03. 19:58:29

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Nem tudom, hogy mi lett azzal a szál cigivel, de azért köszönöm a gratulációt, de bárcsak sose gyújtogattam volna rá.
A mai napig nem tudom, hogy miként sikerült leszoknom, de az biztos, hogy az első hetek nagyon nehezek voltak.
Ennyi év távlatából már csak arra gondolok, hogy mekkora idióta voltam, hogy dohányoztam!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.03. 20:55:02

@kistukesz:

"mekkora idióta voltam, hogy dohányoztam!"

Ez igaz, de csak VOLTÁL! :)

avanember 2018.01.03. 22:04:52

@népszopás: Igen, ez is a problémás faktorok között volt. De eljött a pillanat, sörözés a barátokkal. Ki lehetett bírni simán. Mint a kávé+cigi kombót. Cigi ugrott, kávé maradt. Minden sokkal, de sokkal jobb így.

avanember 2018.01.03. 22:05:50

@blasiusii: Köszi, igen jobb lenne a világ talán. De most olvastam, hogy 200 millió szállal többet szívott a magyar tavaly...

avanember 2018.01.03. 22:06:36

@Bafana: Köszi, de akkor gratula Neked is!

avanember 2018.01.03. 22:07:06

@kistukesz: Igen, rettenetesen bánom már én is.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.03. 22:15:26

@avanember:

"De most olvastam, hogy 200 millió szállal többet szívott a magyar tavaly..."

Ez nem olyan sok, mint amennyinek elsőre tűnik. évi 20 szál fejenként, beleértve a csecsemőket is. Ex has a teljes lakosság 33%-a dohányzik, akkor ez 3 doboz fejenként. Egy komoly dohányosnál kerekítési hiba. :)

Na persze ott van még a csempészcigaretta és a vágott dohány. A jövedékiadó-emelés miatt azt hiszem, ezek forgalma nagyobb mértékben nőhetett.

dukeekud 2018.01.04. 00:45:28

Fel nem foghatom, hogy kepes valaki elviselni, hogy mergezo fustot sziv be a tudejebe, es hogy nem orul meg attol, hogy folyamatossan rombolja az egeszseget, es ezert meg FIZET IS.

dukeekud 2018.01.04. 01:00:11

De komolyan kerdem hogy tudjak a dohanyosok ezt elviselni, hogy gusztustalanul budos egestermekkel rongaljak a testuk legerzekenyebb szervet a tudot ? (persze mast is, de kevesbe) Ez hogy hogy nem problema akar eveken at sem ?
Sosem akartam dohanyozni, de ha kenyszeritenenek ra, akkor ez zavarna a legjobban, hogy a tudombe kormot meg ezer fele mergezo anyagot viszek be.

2018.01.04. 08:48:22

A vízre rászokott a posztoló?
Egyébként gratulálok a leszokáshoz!

Void Bunkoid 2018.01.04. 09:29:53

@dukeekud: az is elég felfoghatatlan, hogy valaki 2017-ben egy magyar blogba ékezet nélkül ír. És nem jó kifogás , hogy mert Amerikában/Peruban/Mordorban élsz, ma már mindenhol bármilyen oprendszer alapból tartalmazza a világ összes karakterkészletét, és nem kell hozzá okleveles informatikusnak lenni, hogy beállítsd.

Ja, hogy így szoktad meg? Na, már meg is van a "felfoghatatlan"-ra a válasz. Ugyanaz a dohányzás, mint az ékezet nélkül írás: egy idegesítő, rossz szokás, beidegződés. Ennyi.

Megkúrt úrfi látens heteroszexuális vezérüszü 2018.01.04. 11:38:00

@dukeekud: a szex is kikészíti a szervezetet, mégis jól esik

Bafana 2018.01.04. 11:46:17

@dukeekud: Te csak az egyik oldalon álltál mindig, én voltam mindkettőn. Tudom, hogy a cigi jó volt ha ideges voltam, ha nyugott voltam, ha izgultam, ha csak volt 3 perc üres időm, de a legjobban kaja után, sörözés és kávézás közben esett. Egyszerűen jól esett, és az az érzés elnyomta az általad leírt károkat.
Én is csatlakozom pár hsz.-hoz, hogy akkor voltam a leghülyébb, amikor rászoktam.
@népszopás: "tintához nem hiányzik?"
a leszokás után még 1-2 évvel is hiányzott. Már túlvagyok ezen, akkor valóban nehéz volt.

Szarazinda 2018.01.04. 12:44:30

@dukeekud: több száz millió ember csinálja, még ha te nem is érted. Először azt kellene megérteni, hogy a mindenféle addikciók kialakulása és pszichés háttere bonyolult, és nem racionális. Ha olyan egyszerű lenne, mint te feltételezed, akkor csak annyian élveznék a dohányzást, ahányan az orosz rulettet. Pont ma jelent meg itt a blogfelhőben egy írás a pánikbetegségről, meg a lekezelő attitűdről, ami az ezt nem értő kívülállóktól gyakran jön a betegséggel szenvedők felé, ami még a helyzetüket is tovább súlyosbítja, ez a helyzet is hasonló.

Amúgy meg honnan veszed, hogy pont a tüdő a legérzékenyebb szervünk? Szív, máj? Ha kitartóan pusztítod, szerintem a máj például sokkal érzékenyebb. De mindegy.

Szarazinda 2018.01.04. 12:49:16

Amúgy gratula a posztszerzőnek, a dohányzásról leszokni szerintem nagy teljesítmény, és joggal büszke rá az, akinek sikerül.

Csak annyit tennék hozzá, hogy ez az egyszerűbb mint gondolnád, meg minden fejben dől el, meg el kell dönteni és kész dolog azért állati nagy közhely, és nem segíti a leszokást, ezeket a kliséket minden dohányos ismeri. Ennek sulykolásától nem lesz senkinek sem könnyebb (sőt nehezebb lesz) bárkinek is a leszokás. De értem, hogy segítő szándékkal írtad, és tényleg nagy dolog, hogy le tudtál szokni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.04. 14:04:50

@Void Bunkoid:

"Ugyanaz a dohányzás, mint az ékezet nélkül írás: egy idegesítő, rossz szokás"

Lehet, de legalább nem károsítja sem a saját, sem más egészségét. Illetve csak azokét, akik ezen felhúzzák magukat. :)

(Nem piszkálni akartalak.)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.01.04. 14:12:46

@Szarazinda:

Pont azért vagy puszta ösztönlény helyett az ösztönök mellett akarattal is bíró ember, hogy leküzdd "a mindenféle addikciók kialakulását és pszichés hátterét".

"Amúgy meg honnan veszed, hogy pont a tüdő a legérzékenyebb szervünk? Szív, máj? Ha kitartóan pusztítod, szerintem a máj például sokkal érzékenyebb. De mindegy."

Mondjuk a cigaretta a szívet és az érrendszert is erősen károstja, nem? Érszűkület, infarktus. Másrészt ha nem a tüdő a legérzékenyebb szervünk, akkor ez mennyiben cáfolja a kommentelő dohányzásról írt nézeteit? A beszélgetés a dohányzásról való leszokásról szólt, nem arról, mi a legérzékenyebb szervünk.

avanember 2018.01.04. 14:58:45

@Szarazinda: Kösz, igen valóban közhelyesek ezek a dolgok, de tényleg nem megy másképp. Erre a gondolatra meg kell érni, rá kell ébredni, különben mindegy mit csinál az ember. Gondolom ez így lehet a fogyással, a sportolással stb.
süti beállítások módosítása